BALÁZS

Balázs 23 éves budapesti lakos, aki pékként dolgozik. Napjai meglehetősen egyhangúan telnek; lassan hat éve a szokásos mederben csordogál élete. A gyöngyösi utcai pékárusnál dolgozik reggel nyolctól délután négyig, majd munkája végeztével a Duna Plázában levő konditeremben edz keményen este tízig. Kínosan ügyel az időbeosztására - az esetleges apró időbeli eltérések dührohamokat okozhatnak nála (zárójelben jegyzem meg, hogy ez csak a szteroidok hatása - egyébként Balázs nagyon kedves fiú).

Balázs egy újpesti lakótelepen született egyedüli gyerekként. Szülei érzékeltették vele, hogy nem is igazán szerették volna - ezért világéletében az volt az egyetlen célja, hogy olyan társaságba kerüljön, ahol elfogadják. Bár az óvodában legjobb barátja Lakatos Rómeó volt, alkoholista apja és annak barátai hatására hamar megtanulta, hogy a mocskos cigányokat verni kell, őmiattuk nincs pénz jobb lakásra, meg hogy a köcsög buzik miatt tart ott az ország, ahol.

Mára Balázs csupán egyvalamit tekint igazi értéknek, és egész élete ekörül az egyetlen dolog körül forog - ez pedig nem más, mint a számára már-már kultikussá váló nyers, testi erő. Ezért Balázs képes hosszú órákat eltölteni a konditeremben nehéz súlyokat emelgetve, óriási kínokat okozva magának. Ennek oka a félelem - Balázs retteg attól, hogy mások szemében gyengének és esendőnek tűnhet, annak ellenére, hogy bicepszének kerülete harminc centiméternyi. Fél a gyengeségtől, és emiatt gyűlöli is. Minden általa rossznak vélt dolgot a gyengeségre vezet vissza.

Balázs szerint mindig az elsőre legegyszerűbbnek tűnő megoldás a helyes. Nem szeret a dolgok mélyére nézni, hiszen csak megbízható forrásokból tájékozódik, és a továbbolvasás, más vélemények megismerése értelmetlen időpazarlás lenne. Önmagát nemzeti radikálisnak tartja - bár szerinte egy "normális" világban mindenki nemzeti eszméket vallana (ez ilyen alap, baszod) és gondolatait senki nem tartaná radikálisnak. Nézeteire a legnagyobb hatást Vona Gábor, Pörzse Sándor és Zagyva György Gyula "eszméi" gyakorolták. Konditermi edzései során viszont gyakran egy Nietzsche idézettel buzdítja magát ("ami nem öl meg, az erősebbé tesz, baszod”).

Balázs tudja, testét csak akkor fejlesztheti tovább, ha elméjét is pallérozza - ezért beszerzett egy Julius Evola könyvet. Keserédes emléke, hogy mikor még éledező hazafiként életében először bement egy könyvesboltba, és az olasz szerző "Jobboldali fiatalok kézikönyve" című művét kereste, az eladók még nem is hallottak a könyvről. Persze miután Vona Gábor előszavával kiadták pár évvel később az olasz fasizmushoz is köthető filozófus alkotását, végül sikerült beszereznie Balázsnak. Két napig esténként a konditeremből hazaérve hullafáradtan olvasott egy-egy oldalt a vécén az előszóból, majd betette a párnája alá alvás előtt. A harmadik napon kölcsönadta az egyik gárdás barátjának, Robinak - aki tévedésből elégette a Radnóti kötetekkel együtt a kristályéjszaka évfordulóján tartott hungarista megemlékezésen. Ettől a pillanattól fogva Balázs - annak ellenére, hogy háromszor bukott meg irodalomból általános iskolás tanulmányai során - művelt embernek tartja magát, ahogy barátai is, akikkel péntek esténként együtt sörözik a Simon Tibi sörözőben, és akikkel együtt megy Fradi meccsre.