Most pedig valami egy korábban
példátlan dologra vállalkozunk. Ugyanis nem egy konkrét, általunk
is ismert személyen keresztül fogjuk a magyar társadalmi élet egy
jellemző figuráját bemutatni, hanem megalkotunk egy fiktív
karaktert – nevezzük hasra ütés alapján Zsoltnak –, aki egy
egész kasztrendszer képviselője lesz. Egy egész társadalmi
rétegnek, amelyet már a Horthy-korszakban is valamelyes irigyléssel
figyelt mind az arisztokrata, mind a zsellér; ide akart tartozni a
társadalom nagy része – azonban csak nagyon keveseknek adatott
meg, hogy tagjai legyenek ennek a kiváltságos közösségnek. Ez
pedig a keresztény középosztály.
Bár létrehoztuk Zsoltot, hogy
bemutassuk e kasztnak a főbb jellegzetességeit, rögtön
problémákba ütközünk, ha meg akarjuk állapítani, mit is
képvisel, mik a mozgatórugói és céljai. Aki odafigyelt csak egy
minimális mértékben is a gimis töriórákon, az tudja, hogy
keresztény = nem zsidó, de a középosztály definiálásánál már
nem ilyen egyszerű a helyzetünk
(http://index.hu/video/2007/03/12/vigyazat_duborog_az_mdf_uj_generacioja/).
Tovább nehezíti a helyzetünk, hogy Zsoltot – hiszen leírtuk
fentebb, a valóságban nem létezik, csupán a mi elménk fikciója
– nagyon nehéz elképzelnünk. Életkorát nem tudjuk
meghatározni, de nem is fontos; a keresztény középosztály
értékrendje és gondolkodásmódja a felsírás pillanatától a
lélek expresszvonattal mennyországba jutásáig ugyanolyan. Ezek
leszögezése után pedig rá is térhetünk Zsoltra.
Zsolt legfontosabb tulajdonsága a
hidegfejűsége. Egyesek számára közönyösnek, mások számára
pofátlannak tűnhet néhány megnyilvánulása, de Zsolt esetében
semmi ilyenről nincs szó: egyszerűen ameddig csak teheti,
megpróbál a háttérben maradni, s csak akkor lép elő, ha a
helyzet mindenféleképpen megkívánja. Feleslegesen nem létesít
kapcsolatokat, közeledési gesztusai – hasonlóan T. Györgyhöz –
időnként ügyetlennek tűnhetnek. Minden egyes lépését, tettét
sokszor átgondolja, céltudatosan tör előre, képes akárkin
átgázolni.
Természetéből adódóan
bizalmatlan a más társadalmi rétegekkel szemben. Különösen
Józseffel való konfliktusai gyakoriak, hiszen rá úgy tekint, mint
egy, a kevesektől átpártolt árulóra. Valószínűleg követné
Józsefet, ha az fel tudna neki mutatni egy olyan értékrendet,
amely az eredetit, a belekódoltat helyettesíthetné – mivel az
azonban erre képtelen, ezért irracionális gyűlöletet és
megvetést érez iránta és minden iránt, amit képviselni
próbálna. Ennek bátran hangot is ad. T. Györggyel, illetve a
jószándékú, de nála butább vagy szorgalmasabb emberekkel a jó
kapcsolat kialakítására törekszik, ami a lúzerek között
népszerűvé teszi; előszeretettel mutatkozik köztük, ezzel is
üzenve a többi embernek, hogy aki megérdemli, azzal szívesen köt
barátságokat.
Meg kell még említeni Zsolt és a
nők viszonyát. Feltűnő, hogy vonzza a gyönyörű lányokat,
akikről minden férfi álmodik. Ennek több oka is van: egyrészt az
aránylag sok konditeremben eltöltött óra (amely ugyan meg sem
közelíti Balázs mutatóit, de Zsolt esetében a motiváció nem a
félelem, hanem tényleg szereti kifárasztani magát, mert az
elméletileg segíti a tervei átgondolásában), az a tény, hogy a
lányok valamilyen perverz módon vonzódnak a személyiségéhez,
valószínűleg titokzatosnak tartják, és Zsolt hihetetlen
megérzései. Csecsemőkorától fogva biztos abban, hogy a tízmillió
magyar között van egy olyan lány, aki arra született, hogy az ő
felesége legyen, és felhasználja összes hidegfejűségét,
alattomosságát és kapcsolatát ennek a személynek a
megtalálására. Ha ez sikeres, akkor eljut az eszményi boldogság
állapotába: innentől fogva képes arra, hogy élvezze az életét,
a bukásokat sikernek élje meg, hat potenciális Zsoltot szabadítson
a világra, jótékonykodjon és létrehozzon egy mintagazdaságot a
Pilisben, ahol nyolcéves cigánygyerekeket dolgoztat éhbérért,
kivívva az egész közösség megbecsülését. Optimális esetben
még polgármesterré is megválasztják, innen pedig egyenes út
vezet a Parlamentbe, nem is kell mondani, melyik párt(ok) színeiben.
Azonban nem minden Zsolt képes az
önmegvalósításnak ilyen magas fokára eljutni. A legnagyobb
buktató a pártalálás. Vannak olyanok, akikben a fentebb említett
megérzés nem fejlődött ki olyan magas szinten, hogy a keresztény
középosztály méltó képviselői legyenek; vagy túl korán
kezdik a párválasztást/éretlenek hozzá, vagy hibáznak a
kiszemeltet illetően. A Zsoltok Tanácsa – természetesen ez is
fiktív szervezet – a hibázó kiszsoltoknak egy-két alkalommal
megbocsát, de utána nincs kegyelem, és jön a Zsoltok Bosszúja.
Ennek a folyamatnak a során a bűnös Zsoltok megkérdőjelezik
magukban, hogy méltóak-e a keresztény középosztály
képviseletére. Extrém esetben, ha az adott Zsolt lelki erejét a
csalódások teljesen megtörték, akár Balázzsá vagy Józseffé
válás is lehet a Zsoltok Bosszújának végkifejlete.